beátus
be-á-tus · /bɛˈa.tus/
hasło
beátus, -a, -um — błogosławiony, szczęśliwy
gramatyka
przymiotnik
w polszczyźnie
beatyfikacja
w tekstach
Magníficat beátam
Litániæ Lauretanæ beátæ
Confíteor (Ministrórum) beátæ, beáto, beáto, beátam, beátum, beátum
Confíteor (Sacerdotis) beátæ, beáto, beáto, beátam, beátum, beátum
Súscipe, sancta Trínitas beátæ, beáti
Præfatio communis beáta
Unde et mémores beátæ
Deus, refúgium nostrum beáto, beátis
Cum audísset Ioánnes in vínculis beátus
słownik zewnętrzny: Logeion